A magyar fiataloknak stresszesebb a pályakezdés, mint a külföldieknek

A magyar fiatalok harmada komolyan aggódik a pályakezdés nehézségei miatt, negyedük pedig bizonytalan abban, hogy talál-e a személyiségéhez illő, jól fizető első munkahelyet. A külföldi diákok kevésbé stresszesek a pályakezdés miatt, azonban a magyar hallgatókhoz hasonlóan őket is leginkább az ideális munkahely megtalálásához szükséges idő nyugtalanítja. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) legfrissebb kutatása közel 300 magyar és külföldi diákot kérdezett meg az útkeresésről és a munkába állás dilemmáiról.

 

A pályakezdés kérdéseit, a kapunyitási pánik okait és az egyetem hallgatóinak hosszú távú terveit vizsgálta a második METU-Index felmérés. A kutatás eredménye szerint a Magyarországon tanuló külföldi hallgatókat sokkal kevésbé nyugtalanítják a munkakeresés nehézségei, mint magyar társaikat. A hazai diákok 60 százaléka aggódik, harmada pedig kifejezetten stresszes a pályakezdés nehézségei miatt, míg csupán minden tízedik hallgató tekint magabiztosan a jövőbe. A külföldiek közel harmada nem, vagy egyáltalán nem érez magán nyomást, míg a válaszadók ötödének már van állása.

 

A megkérdezett diákok elsősorban azért aggódtak, hogy mennyi idő alatt lesznek képesek kezdő pozíciót találni. A külföldi hallgatók kevésbé foglalkoztak a fizetéssel: míg a magyarok 28 százaléka a jövőbeli megélhetése miatt stresszel, a külföldiek kevesebb, mint ötöde nyugtalankodik emiatt.

 

Arra a kérdésre, hogy a munkavégzéshez szükséges feltételek miként változtak a szülők generációjához képest a magyar hallgatók több mint 80 százaléka a számítástechnikai ismereteket, míg 71 százaléka a nyelvismeret jelölte meg a mai világban nélkülözhetetlennek. A megkérdezettek közel 40 százaléka szerint a jelenlegi munkaadók sokkal több munkatapasztalatot várnak el a frissdiplomásoktól, mint szüleik idejében. A külföldi diákok is úgy vélik, manapság több szakmai tapasztalatra van szükség a megfelelő állás betöltéséhez, emellett a nyitott hozzáállást és a munkahelyek jobb felszereltségét emelték ki.

 

A kutatás szerint a magyar válaszadók 60 százaléka érzi úgy, hogy szüleinek kevesebb lehetőségük volt külföldi tanulmányokra, illetve munkavégzésre. A diákok 42 százaléka azonban úgy látja, hogy a korábbi generációnak egyszerűbb volt állást találni a munkaerőpiacon, és könnyebben tudtak elindítani egy sikeres karriert. A külföldi hallgatók több mint 40 százaléka szerint a leghangsúlyosabb különbséget a külföldi tanulás és munkavállalás lehetősége jelenti szüleik generációjához képest.

 

Ha az egyetem után szabadon felhasználhatnának egy évet, a külföldi diákok legszívesebben szakmai gyakorlatra mennének vagy elindítanák saját vállalkozásukat, míg a hazai egyetemisták inkább nyelvet tanulnának és utaznának, idegen kultúrákat ismernének meg. Mind a külföldi, mind a magyar diákok esetében az első munkahellyel kapcsolatos legfontosabb elvárások között szerepel a tisztes megélhetés, a hasznos szakmai tapasztalat és a hosszú távú szakmai és személyes kapcsolatok megszerzése is.

 

A Budapesti Metropolitan Egyetem egy saját konferenciával kíván reflektálni a hallgatói jövőképpel kapcsolatos kételyekre és problémákra. A világszerte ismert és számos globális kezdeményezést inspiráló TED eseménysorozathoz kapcsolódva a METU A tudás almája címmel saját TEDx konferenciát szervez, amely a modern információs társadalom kihívásait, az információhoz és tudáshoz való viszonyunkat, valamint a jövő tervezhetőségének kérdéseit vizsgálja majd egy fél napos rendezvény keretében. A beszélgetések fókuszában a fiatalok útkeresésének legfőbb dilemmája áll: milyen tudás megszerzésével lehetünk sikeresek a XXI. században?

 

A konferencia 2017. október 19-én, a Belvárosi Színházban kerül megrendezésre, jegyeket az esemény weboldalán (www.metropolitan.hu/tedxmetu) vagy a www.jegymester.hu  oldalon lehet vásárolni